Szentírási témák a magyar költészetben
A Szentírás, a benne foglalt szellemi, kulturális hagyomány évszázadokig a művészetek egyik legfontosabb forrása, kiindulópontja, közös kincse, közös nyelvezete volt, és végső soron ma is az. Azt a szellemi és kulturális közeget, amelyben ma élünk, az ókori görög-római kultúra mellett döntő módon a Biblia alapozta meg. A Szentírásnak és az irodalomnak egyaránt lelki, szellemi haszna van. Mindkettő élni segít, az igazság keresésére, a szeretetre, a boldogságra, a szabadság és felelősség szép kettősére tanít, az olvasás célja pedig elsősorban ezen értékek keresése a művekben. Az irodalom az élet alapvető kérdéseit teszi fel, kutatja rájuk a választ, és ezek olyan kérdések, amelyekkel a mi kultúránkban először és legmarkánsabb megfogalmazásban a Szentírás szembesítette az embert. Ez az, a Kérdés az, ami első renden közös a Bibliában és az irodalomban.
A kötet jelentős bibliai témákat és szövegeket feldolgozó, zömmel magyar alkotásokat, a Szentíráshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó költeményeket tartalmaz. Két részből áll. Az első, Létkérdések című rész tematikus. Az örök egzisztenciális kérdésekkel foglalkozó költemények problematikája nagy súllyal szerepel a Szentírásban is.
A második, A Biblia az irodalomban című rész olyan szentírási alapszövegek irodalmi feldolgozásait mutatja be, mint például a teremtés, Káin és Ábel története, a vízözön, Bábel tornyának építése, Ábrahám és Izsák áldozata, Szodoma és Gomora tragédiája, a Hegyi beszéd, Lázár feltámasztása, a tékozló fiú, Jézus születésének története és a Karácsony, a húsvéti események, valamint a feltámadás és az utolsó ítélet.
A kötet zömmel magyar költői műveket tartalmaz. A versekhez csatlakozó kommentárok nem szabályos verselemzések, inkább elmélkedések a művekben felvetett bibliai témákról.
264 oldal, puhafedeles.